Mekkora a pálya?

A pálya alapszabályként mindig lehetetlenül nagy, különösen, ha mi is kénytelenek vagyunk rálépni. A nézés nem olyan fárasztó, bár élőben vigyáznunk kell nyakizmainkra. A nemzetközi szövetség az angolszász liberalizmus szellemében nem köti meg túlzottan a stadionépítők kezét: ugyanolyan szabályos egy 90 szer 45 méteres téglalap, mint a 120-szor 90-es, sőt a 90-szer 89-es négyzet. A hossz ugyanis 90 és 120 méter között bármekkora lehet, a szélesség pedig 45 és 90 méter között változhat. A tökéletes négyzet alak azonban csak álom, mert a pályának hosszabbnak kell lennie, mint amilyen széles.

A nemzetközi meccseken már szigorúbb a rezsim, ezeken a hossz 110 és 120, a szélesség pedig 64 és 75 méter között mozoghat. Világbajnoki találkozót alapszabályként csak füvön lehet rendezni, a selejtezőkön külön engedéllyel játszhatnak műfüvön. A purhab az Index minden lobbizása ellenére sem legális talajalapanyag.

Mi a tizenhatos?

Három vastag fehér vonal, amelyek szellemes módon derékszöget zárnak be szomszédaikkal, így az alapvonalat is a játékba vonva téglalap alakú területet jelölnek ki a kapu előtt. Nevét onnan kapta, hogy a kaputól 16 és fél méterre húzódik. Ha a tizenhatoson belül szabálytalankodnak az ellenféllel, akkor jön a tizenegyes.

Mi az alapvonal?

A pálya rövidebbik határvonala, amelyen a kapu is áll. Kapufák közti szakasza a gólvonal.

Mi az oldalvonal?

A pálya hosszabbik határvonala, a megalvadt kádári struktúráktól szabadulni képtelen tévékommentátorok előszeretettel nevezik taccsvonalnak is.

Mekkora a labda?

Kerülete 68 és 70 centiméter közötti, súlya 410 és 450 gramm között, az anyaga lehet bőr vagy műanyag.

Kispad

Az oldalvonal mellett található, ezen ülnek a vezetőedzők, a cserejátékosok és az egész slepp. Kis vidéki pályákon tényleg úgy néz ki, mint egy házak elé állított beszélgető lóca.

Mit viselnek a játékosok?

Nyilván vastagtalpú bakancsot, frottír csuklószorítót, szoros bőrnadrágot és Katona Kláris tetoválást, meccseken azonban pólót, rövidnadrágot (hozzá hidegben azonos színű termogatyát), sportszárat, sípcsontvédőt és stoplis cipőt.

Mi az az ék?

Egyesek a futballisták szellemi képességeire tett célzásként értékelik, hogy ennek az általában fából készült egyszerű gépnek a neve egyben a csatár szó szinonimája is. Lingvisztikai misztérium, hogy a csatár csak akkor lényegül át ékké, ha ketten vannak. Egy támadót bevetni az "egycsatáros játék", nem beszélve a merész háromcsatárosról, aki viszont két csatárt emleget, annak egy hosszú hétvégét kell eltöltenie Vitár Róberttel.

Mi az emberfogó?

Gondolhatnánk, hogy az, ami megfogja az embert, de mégsem. Az emberfogó az az a fajta védő, aki egész végig azt az egyetlen csatárt inzultálja, akire az elején az edző rámutatott. Mindenhová az emberével kell mennie, ami szünetben gondot okozhat, ezért manapság egyre nehezebb jó emberfogót találni. Amelyik ország nem talál, annak válogatottja úgynevezett területvédekezést játszik.

Miért nem cserélik le az összes szerencsétlent?

Mert csak hármat szabad. Ha az edző élt ezzel a lehetőséggel és megsérül valaki, akkor ráfaragott és kevesebben fejezik be a meccset.

Ki a partjelző?

Az az egyenruhás ember, aki az oldalvonal mellett szaladgál fel-alá, és tévesen lest jelez színes zászlajával. Feladata az első sorokban ülő nézők pszichés feszültségének levezetése, illetve nyálmirigyeik átjárhatóságának biztosítása. Ez utóbbi funkcióját a köpések céltáblájaként teljesíti be. Személyes tapasztalataink alapján a partjelzők felvételijén pluszpontot kapnak az X-lábú vagy tréfás mozdulatokkal futó fiatalok.

A Centerhalf

Míves futballkifejezés, a korosodó, rezignált tévékommentátorok nehézfegyvere. A centerhalf a klasszikus középhátvéd, gyakran magas, erős játékos, elvileg ő fejeli el a kapu elől a beadásokat.

 Löbbölés

A futballista tolvajnyelv egyik kis ékköve, azt a mozdulatsort jelöli, amikor a támadó a labdát nem erőből rúgja kapura, hanem átíveli a kapus fölött.

Ki az a Sporttárs?

Ez a megszólítás a gulyáskommunizmus eltávolíthatatlan kövülete, a posztszocialista világrendre nézve komolyabb fenyegetés, mint egy egész hadseregnyi klónozott Nagy Sándor. Egyszerű ésszel szinte felfoghatatlan összefüggésre utal, hogy

a.) A tavaly elhunyt Sportriporter silány követői így szólítják meg a játékvezetőt, ha az szerintük vállalhatatlan dolgot művelt a gyepen, lásd "No de kedves bíró sporttárs!!!".
b.) Egyes horgászok így szólítják meg egymást a parton. Ez a perverz szubkultúra gyakran tovább megy és egyenesen lesporizza a másikat. Ha Önt véletlenül lesporiznák, azonnal szakizzon vissza!

Csizmaszárral

Magyar tévéközvetítésekben kötelező elem a "csizmaszárral rúgta el a labdát" fordulat sűrű alkalmazása. Valami nehezen meghatározható, álnépies zamat jellemzi, mint a Nagykörúton belül kitalált szólásokat általában. Élményalapja a lakkos szárú kiscsizmában, esetleg lovagló modellben vagy lötyögős gumiverzióban futballozó ifjú. Saját élettapasztalatunk alapján állíthatjuk, hogy soha senki sem próbálna a felsoroltakban focizni, akkor inkább nyilvánvalóan mezítláb.

Dribli

Azok használják ezt a kifejezést, akik a Ferencvárost előszeretettel nevezik Franzstadtnak. Jelentése: csel.

Droppból

A Franzstadt-taccs-korner hagyományőrző frakció tagjai ezzel a szóval jelölik azt a fajta lövést, amikor az ívelten passzolt labda közvetlenül a játékos előtt lepattan, aki a felpattanót azonnal rárúgja.

Taccs

A dribli és az oxi rokona, az Index szabálymagyarázója sokáig azt hitte, hogy pofont jelent. Ám mégsem, hanem bedobást.

Mi az a les?

A kezdő meccsnézőt bizonyosan zavarba fogja hozni, hogy a bíró rendszeresen és látható indok nélkül akkor fújja le az akciókat, amikor az egyik csapat már majdnem elérte az ellenfél kapuját. A dörzsöltebb ismerősök ilyenkor "nem is volt les" kiáltással pattannak fel a helyükről, és olyanokat mondanak, amit fel sem tételeznénk egy humánerőforrás-menedzserről. A legjobb tudatlannak maradni, így nem kényszerülünk percenként felpattanni. Ha önfejű módon művelődni szeretnénk, akkor tessék:

A les alapvető funkciója, hogy a néző - akár a helyszínen, akár a tévé előtt - egészségesen kikáromkodhassa magát. Maga a szabály igen egyszerűnek hangzik. Az a játékos van lesen, aki közelebb van az ellenfél gólvonalához, mint a labda és az ellenfél két játékosa. Mondogassuk ezt magunkban, aztán figyeljük a meccset. A dolog valószínűleg ugyanolyan értehetetlen maradt.

Fogalmazzunk másképp. Amikor egy csapat támad, a passzt kapó játékos és az ellenfél alapvonala között a labda elrúgásának pillanatában legalább két védekező ellenfélnek kell lennie. Ezek közül az egyik általában a kapus. Tehát leegyszerűsítve mondhatjuk azt is, hogy az utolsó passznál a labdát fogadó csatár nem helyezkedhet közelebb a kapuhoz, mint az utolsó védő. Egy vonalban azonban lehetnek.

A helyzetet nehezíti, hogy a labda elrúgásának pillanata a döntő, nem pedig az, amikor a címzett lekezeli a labdát. Mivel a nem magyarok részvételével zajló meccseken a résztvevők folyamatos mozgásban vannak, élőben szinte kilátástalan pontosan megállapítani, ki hol állt a döntő pillanatban. Mire a támadó átveszi a labdát, természetesen már messze a leghátsó védő mögött lehet, feltéve, hogy jó ütemben kapta a passzt.

A lesszabály csak az előre, azaz az ellenfél alapvonalának irányába küldött passzok esetében érvényes. Vegyük azt a helyzetet, hogy két támadó kiugrik és robog előre, ahol a kapus kétségbeesetten gondolkodik azon, hogy "ismert cseh lézerfizikusnő, hét betű, utolsó három O-V-A". Ha a labdát vezető sportember előrefelé gurítva passzol a társához, akkor les van, hiszen csak a kapus van az alapvonal és közte az ellenfélből. Ha azonban az alapvonallal húzott párhuzamoshoz képest visszafelé passzol, nincs les.

Mi az aktív és tétlen les?

Attól, hogy a támadó csapat akárhány játékosa lesen áll egy átadás pillanatában, nem következik az, hogy a bíró befújja a lest. Nem, Ön rosszindulatú, a korrupción kívül van más magyarázat. Csak akkor kell lest ítélni, ha a passzal megcélzott játékos, vagy olyan társa van leshelyzetben, aki a bíró szerint be tud avatkozni a játékba, esetleg arra utaló magatartást tanúsít. Tehát szabályos a gól, ha az utolsó átadás pillanatában ugyan nyolc csatár tart pszichodráma-kurzust az ellenfél védővonala mögött, de a nagy feltárulkozásban mindannyian hátat fordítanak a mániás korszakát élő középpályásnak, aki leveszi a labdát, és gólt lő, mert nem szóltak neki, hogy úgyis minden szappanbuborék.

Mi a négynégykettő?

Ismerve a magyar sportriportereket, mérget vehet arra, hogy minden közvetítés vagy összefoglaló alatt legalább egyszer hallani fogja a bűvös számsort. Nem, nem egy sajátos testalkatú alakú törpe méreteit adta meg Gulyás "Légüres Térben Száll a Labda" László. A 4-4-2 az egy taktikai felállás neve, ami mindössze annyit tesz, hogy négy védő van, négy középpályás és két ék.

Mi az a területvédekezés?

Bár csurkista zamata van, mégsem szélsőjobbos geopolitikai kategória, hanem az olyan védekezési taktika elnevezése, amikor a védők nem 1 darab nekik kijelölt ellenséges támadót követnek körbe-körbe a pályán, hanem van egy fix szektoruk és aki oda belép, azt jól felrúgják.

Mi a tizenegyes?

A róla elnevezett pontról elvégzett büntető rúgás, amelyet akkor ítél meg a bíró, ha a védők a tizenhatoson belül szabálytalankodnak. A futballkommentátorképzőben köszönés helyett nyilván azt kell hadarni az őrmesternek, hogy "tizenegyestnemlehetvédenicsakrosszulrúgni". A bűvös mondatot a riporterek ugyanis minden lehetséges alkalommal elismétlik, mintegy lojalitásukat bizonyítandó.

Mi a szöglet?

Ha egy csapat alapvonalán úgy megy át a labda, hogy ahhoz az adott csapat valamelyik játékosa ért hozzá utoljára, akkor az ellenfél a közelebbi sarokból szögletet rúghat. Ezt a szögletzászló elé rajzolt negyedkörön belülről teheti meg.

Előnyszabály

Újabb olyan rendelkezés, amely mintegy kovásza a fantáziadús káromkodásnak. Lényegében azt jelenti, hogy a bírónak nem kell feltétlenül szabadrúgást fújnia szabálytalanság esetén, amennyiben a labda a sértett csapatnál marad és azt meg is lehet játszani. A játékvezető ilyenkor nem sípol, hanem feltartja az ügyesebbik kezét, a másikat a törzséhez szorítja és mókás bakugrásokkal halad tovább.

A dolog persze igencsak szubjektív: a nagy rohanásban gyakran nehezen dönthető el, hogy a támadó csapat tovább tudta-e volna vinni a labdát. A koreográfia ilyenkor a következő: a bíró sípol, a védekező csapat erre leáll, mire a labdához legközelebb futó támadó direkt úgy tesz, mintha kapura tudott volna törni, a közönség erre őrjöngeni kezd, de legalább jót mulat a pénzéért.

Ezüstgól

Az ezüstgól egy olyan új fogalom a fociban, melyet alig több mint egy éve vezettek be, de aztán rájöttek, hogy hülyeség, így az Eb-n lesz utoljára érvényben. A lényege, hogy ha a 90 perc során nem dőlt még el semmi, de a ráadás első 15 percében születik találat, a játékrészt még befejezik, és aki akkor vezet, az nyer. Egyenlő állás esetén azonban folytatódik a meccs, és ugyanez vonatkozik a második 15 percre is. Ha 120 perc után is döntetlen az állás, akkor továbbra is a 11-esek döntenek. Szóval amilyen bonyolult, olyan hülye szabály.

Kiállítás

A futballban - ellentétben mondjuk a kézilabdával - ez a meccs végéig szól. A kiállítást piros lap - kommentátorok szerint 'kártya' - felmutatásával közli Két sárga lap ér egy pirosat.